Ráhagyó elhatárolódás

Nagy örömömre szolgál, hogyha barátaim sikerre biztatnak beszélgetésünk során.

Megértem én, mennyi gátja van a költészet érvényesülésének, olyan ideáknak, amely az ellenséget is megbecsüli, a megbántást önmagában átdolgozza, a megoldásra törekszik.

Az elmúlt héten írtam egy költeményt, és benne elégségesnek tartottam, ha a hátralévő életemben akár csupáncsak másolással foglalkoznék:
http://www.harmoniakert.hu/opus_anti-forradalom.htm. Mert van egy pszichológiai aspektus, amit észre kell venni: az öndialógus, az önreflexió. Megfigyelheti az ember saját magán, mennyi szálka, keserűség, méreg és harag kavarog benne, amikor olvas vagy tartósan folytat egy műveletet, ezt az alantas ösztönt kell folyton leküzdenie az alkotóképességéért és a civilizáció javaiért. 

A magyar kesergés rögtön eszembe juttat egy zsákutcát, amelynek az a lényege, hogy mi magyarok kiválóak vagyunk, a többiek ellenére. Ezért nem tartok a nemzeti önfényezőkkel együtt, inkább kibékülök a magam esetlenségével, akinek csak néha-néha sikerül valami jóra jutnia, de határozott ideálok emelik fölé a mégoly kiábrándító valóságnak is: http://www.harmoniakert.hu/opus_bajban_hazam.htm

Mindig érdeklődéssel fordultam a barátaim felé, ha éreztem bennük a munkás, szakmai és gondolkodó törődést. Talán egyszer szolgálatukra lehetek, amelyből kitűnik valamely helyénvaló képességem. Azt azonban szeretném elkerülni, hogy a biztatás csupán olyan ráhagyó gesztus legyen: Törekedj csak te a jóra! Hogy mi a való, azt én tudom.

Határozottan érzem, hogy a kulturális termékek finanszírozhatóságát illetően egyedi modellre találtam, amikor a Harmóniakert c. versgyűjteményemet publikálom. Visszaemlékszem, amikor Dr. Wertán ügyvéd úr először nyugtázta törekvésemet, míg kudarcot szenvedtem az önkormányzatoknál és a szponzoroknál. Majd ezt követően aláírtam a novum Kiadóval való szerződést, és az ügyet az ügyvéd úrral való kontroll során a magánszemélyekkel kötött szerződésre alapoztam. Ezek szerint a kockázatot több ember kis értékű adománya viseli, de sikert jelent, ha ezeknek az embereknek, mint befektetőknek keletkezik osztalék-jellegű adózott jövedelme.

Most itt tartok, közel két tucat magánszemély adománya, több mint fél millió forint fedezet. Átérzem ezeknek a kispénzű embereknek az áldozatvállalását, szeretetüket és a versekbe fektetett bizalmukat, azok nemes szándékát. Ez semmiképpen a magam sikere, inkább egy képviselt közösségi költőszerep, amire büszke vagyok.

A részletekről még itt is olvasni bővebben: http://www.harmoniakert.hu/szolgaltatas.htm

Önkormányzati támogatás Előszóhoz

Meghatóan nagyszerűek voltak számomra Duró Imre önkormányzati képviselő úr szavai, amellyel előterjesztette a képviselő-testületi ülésen a Harmóniakert c. versgyűjtemény támogatását - a Pomázi Önkormányzat részéről -, ugyanis felszólalását  követni tudtam a PomázTV adásában.

Ilyen léptékkel rajta kívül engemet még senki nem mért, amely pozitív kimenetelű lehetne - jövőbeni sorsát illetően - a költői munkásságomnak. A jelenlegi helyzet az, hogy költőként a pomázi sajtóban alig tartanak nyilván,  sem a pomázi vonatkozású Interneten (www.pomaz.lap.hu).

A realitáshoz hozzátartozik, hogy a fentiekből kifolyólag olvasóim sem lehetnek Pomázon, mert a hírnevem bizonytalanságban tartásával elodázzák a népszerűségemet a lakosság körében, utalt is erre az ingoványos talajra a megnyilatkozásában a képviselő úr. A költő azért ír, hogy valóra váltsák az elképzelést, amit rögzít. Ezért van tétje a felém irányuló elhallgatásnak azon emberek részéről, akiknek egyébként szellemi befolyása van a helybeli élő kultúrára.

A legnagyszerűbb, amit tiszteletteljes kérésemre tehetne most Duró Imre képviselő Úr, hogy amíg benne van az a töltés, amit kifejtett a testületi ülésen rólam, egy-két oldal terjedelemben papírra vetné, és ez már az első recenzió lehetne a Harmóniakert c. könyv költeményeiről, amely már úgyis nyilvános a www.harmoniakert.hu honlapon. Egy kis szellemi áldozathozatalra ösztönözném tehát, írja meg a véleményét, ez nem múlna el soha, mint az a néhány ezer forint, ami pillanatok alatt gazdát cserél a zsebünkben, anélkül hogy emlékeznénk rá, hogy kinek adtuk, mire is költöttük a percnyi aktualitások közepette. Becsülöm én a pénzt, a támogatást, nehogy azt gondolja a pomázi közönség, de Vicsi László Polgármester Úr aligha adja oda az utolsó forintját a saját polgármesteri keretéből a  Kérelmünkre, ami a Harmóniakert c. verseskönyv Előszavának megszületésére lenne fordítható.

Pro novum Kiadó

A novum Kiadóról keringő negatív vélekedés, vagy a személyemre szóló szerencsém a kiadóval, megér egy bővebb gondolatmenetet:

Az irodalom iparszerűsége többnyire rejtve marad az olvasók előtt.

Mi várható el a kiadótól? Valósítsa meg a könyvformát, és tegye lehetővé a forgalomképességet. A novum Kiadó erre alkalmas. Ki az, aki ezt elvitatja tőle?

Mi várható el az írótól? Az író társadalmi tudatformálást művel, a megíráson kívül befektet és népszerűsít. A piackapitalizmusban már nem veszik meg a kéziratát, a könyvgyártáshoz elő kell teremtenie a pénzt. A Harmóniakert c. könyvben magánszemélyek pénze fekszik, még csak nem is az állam, vagy a szponzor pénze, hanem azoké, akik bennem kifejezőerőt látnak, az önmagukban is szükséget szenvedő emberek pénze.

Mi várható el az olvasótól? Közvetlen befolyást nem lehet az olvasóra gyakorolni, de kérdéseire lehet válaszolni: hogyan küzdjön meg anyagi-szellemi problémáival az irodalom révén? A szólás befolyásolja a személy gondolkodását, érzelemvilágát, akaratát, miért ne lenne irodalom a TV, Rádió, Film, Zenekar, Internet stb., csak nem gondolnánk, hogy szótalan eszközök volnának? A szó igazán közkeletű kifejezésforma korunkban, aki uralja, hatalomra tesz szert a magán- és közéletben egyaránt.

Mikor várható el a siker? Amikor minden együtt van, a bölcs szerint a sikerhez a szerénység vezet. Egy olyan folyamatról beszélek, amelyben egy tipikus közösség nyilvánul meg, tehát a közösség általános fogalmában a közösségek tízezreit látom, s ezek egyike a siker hordozója.

Az Internet nem réteg? A Harmóniakert c. könyv versei teljes egészében olvashatók a www.harmoniakert.hu honlapomon, keresőstatisztikája szintén, mégis lebecsülést kapok sokadszor a nagybecsű környezetemben, akik nem fogják fel annak érdemét, hogy az Internetfórum reagál, élőszerű: tartalom-motivált. Abban bízom, hogy az online-világ testet ölt a Harmóniakert könyvben is, ha nem, az sem olyan nagy baj, hiszen a hozzá vezető út sem volt érdemtelen.

Lehet, hogy a fentiek alapján sem tulajdonít nekem igazságot a Kedves Olvasó. De most itt állok, sokszorosan több mint voltam tíz vagy húsz éve, zajlik bennem az élet egésze.

Kinek a nevében?

Van annál nagyobb szemfényvesztés, minthogy az író kiadja művét, és eladja az olvasóknak?

Az író önszemélye, műve és közönsége egyáltalán nem elégséges indíték a szólásra. 

Hogy tudna mást az ilyen író, mint eldalolja ,,saját fájdalmát és örömét", és a közönsége is egyénenként éppen ennyire ér. Ez kell nekünk, egy bohóc, aki szórakoztató?

Nem kevés töredelem ára volt, hogy egy időszerű valós alternatívát találjak az irodalom számára a boldogtalan világunkban, és látszólag mégsem nekem áll a zászló.

A megszólalás, a mondás, a kiállás, a dikció minden időben alapvető követelménye, hogy kinek a nevében szól a megszólaló? Ezt elemzik a történészek, ettől rettegnek a diktátorok, ezért volt rangja az írónak, mert tudvalévő volt, hogy kik álltak mögötte, kiknek a képviselője, s ha elbukott, helyére állt egy másik, a felhangzó szavaknak újabb mestere.

A valóságos író egy közösség képviseletében nyilvánul meg mindjárt az elején, e nélkül nem író, a műve nem mű, a közönsége nem közönség, hanem csoport helyett tömeg.

Kimondatlan öröm és megkülönböztető jegy, hogy mostantól már nem csupán csak magam vagyok érdekelt a könyvem sikerében, mert az irodalom közügy, társadalmi tudatforma.

http://www.harmoniakert.hu/szolgaltatas.htm

A cél átruházásáról

Miért nem úgy fogod fel a világot, hogy vannak eszközök benne, amelyek céljaid megvalósulását szolgálják? A sikertelen tevékenység leggyakoribb oka az eszközre való célátruházás. A célodat magadnak kell végigvinni, át nem ruházva, s legfőképpen nem az eszközre.

Mikor ruházod át a célt az eszközre? Ha arra gondolsz, hogy már nem a te feladatod az ügy, holott a cél nyilvánvalóan nem valósult meg.

Például nem vállalsz munkát, holott a feladat munka. Ebben az esetben a feladatnak való megfelelés a cél, s ha nem vállalod fel, a munka nem válik eszközöddé. A munka céloddá lesz, s tovább mégy munkát keresni, valami a világban nem valósult meg általad.

Ha van egy ügyfeled, akinek munkára van szüksége, és közbenjárás helyett rábízod egy állami intézményre az ügyet, soha nem valósul meg a cél, mert átruháztad arra a szervre, amely csupán egy eszköz, az állami intézmény nem végzi el a feladatot helyetted. Sikertelenségre van ítélve az ügyfeled.

Ezért annyi indulatkitörés a tehetségtelen emberekből, ezért annyi önsajnálat. Nincs kudarcos történelmi öntudat, sokkal inkább helytelen életvitel, amelyben a célt átruházzák az eszközre.

Internet nem ismer amnéziát

A legnagyobb szégyen megvetésben, kitagadva, az állami végrehajtó szervek igazságtalan nyomása alatt élni, de a küzdelmes éveket mégsem hagyhattam végleg magam mögött, ugyanis az Internet nem ismeri az amnéziát.

A rehabilitáció forradalmát indította el a Gyógyfoglalkoztatók Országos Egyesülete, amikor kezdeményezte a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását a szabad munkaerőpiacon, amely korábban nem érvényesült Magyarországon.

Erről publikáltam az Egyesület elnökeként 2004-ben a www.szocioterapia.hu weboldalon. A weblap azóta tudomásom nélkül keringett a világhálón, most újból felkaroltam, és már linkelhetsz rá a www.harmoniakert.hu honlapomról:

Forradalom a rehabilitációban 2004

Amint látható, valóban nem léphettem át az árnyékomat,

mégis mementóként ideírok egy kis marketing-ikont:

Az árnyék is fény, csak kevesebb

           

A gazdaságban érdek- és hatalmi érvényesülés nyilvánul meg, ami nem áll elő anélkül, hogy ne lehessen visszavezetni dolgokra, eseményekre: a valóságra. Az árnyék az üzleti kommunikáció, hogy tied a legjobb termék a piacon.

Az értékesítés élet, de az örökélet adomány

           

Olyanok vagyunk, mint Mózes, aki megy a sivatagban, és azt mondja az Istennek: az életem egy pohár vizet ér. Az Isten ad neki egy pohár vizet, amivel oltja a szomjat. Halad tovább, majd a vizek szárazfölddé válnak. Mózes kivezeti népét Egyiptomból. 

A Harmóniakert új versei

Nem várható tőlem, hogy magyarázzam, mit írtam le versben, mert a próza nyelve a versnyelvvel legalább annyira nincs köszönő viszonyban sem, mint a Bartók Rádió műsora a Duna Televízióval. A vers egy pillanatra megállítja a világot, annak forgatagát, kiemel egy mozzanatot belőle, megörökíti, és vagy homályban hagyja, vagy az emlékezetben megtartja.

A költőnek nincs tekintélye, csupán annyit tudnak róla a kortársai, amit valakinek a véleménye ráaggatott, egy idegenszerű nézettel azonosítják. A költőnek medre van, mint a nagy folyamoknak. Azzal, hogy a kéziratomat már nyomtatja a novum proKiadó®, megtaláltam a lineáris folytathatóságát a www.harmonikert.hu honlapon publikált legújabb verseknek.

Ez az igazi hír. Azért fontos ez, mert a jövő, az ismeretlenség, esetleg az űr meghívja a közlendőt, az új költeményeket. Amit folyamatban tartunk, azt gyarapítjuk is.

A most közzétett verseknek még van egy fontos sajátosságuk, a lehetetlennel néznek farkasszemet az emberiség egyetemes nézőpontjából. Ahhoz képest ugyan parányinak tűnnek, mégis az a kérdés, ami rajtunk túl van, nyílik-e világ-egész számunkra az előttünk álló meghódíthatatlannak tűnő esztelen holnapban, megéljük-e jó kedéllyel azt a holnapot?

Gondolkozzatok! Ehhez adok alapot versekkel:

Szerződésszerű művészet

Mózesi látomás

Haszontalan művészet

A tulajdonlás művészete

A kultúra innovatív viszonya

A kultúrának politikához és gazdasághoz fűződő innovatív viszonya foglalkoztatott, amikor megírtam ezt a cikket a Pomázi Polgár számára és közzétettem Harmóniakertben:

Sina Simon 200 éves, akinek egy személyben többre rúgtak az adományai, mint amit a magyar állam egésze juttatott a nemzeti kultúra javára az elmúlt húsz év alatt Magyarországon. Én már belátom, hogy a hatalom forrása a kultúra. Az adományozók nagylelkűségének azonban vége lett, miközben a kultúra alábecsülése megszűnt, mert a jövőnk záloga a kultúra és a gazdaság innovatív kapcsolata.

A teljes cikk: http://www.harmoniakert.hu/cikk_sina_simon_200eves.htm

Miért a Harmóniakert a legjobb befektetés újra?

Mit tennél, ha elveszítenéd az állásodat?

A gödör mélyéről kapaszkodnál vissza a munkaerőpiacra. Néhányan lélegzethez jutnak a járadékokból, de teljes emberek akarnak lenni, és megpróbálnak a foglalkozási rehabilitáció segítségével vagy önerejükből utat találni. Mennyi kétely merül fel, mennyi gyötrelem, a biztos és bizonytalan az esélylatolgatásban.

Mi a munkaerőpiac ma?

A jövedelem forrása, ahol mérlegre kerülsz vagy lapátra, és nem csak a teljesítményed alapján. Fényévekben alig mérhető utat jársz be gondolatban, ugyanis változni szeretnél, hogy megőrizd a státuszod, amíg csak egy kis lépésre el nem szánod magad.

Mi a piac ma?

Mindenekelőtt kötődj egy termékhez. A munkaerőd vagy a kiskerted termékenysége mellett gondolj egy piaci termék forgalmából származó jutalékra. Nincs rá pénzed? No, de csak ha egy kicsi is lenne, a szellemed nem képez akadályt? Felfogni és fellelni olyan konstrukciót, amely a lottónál nem csak, hogy esélyesebb jövedelem, hanem a járható út. Jutalék a termék után, amit a piac teljesítményéből származtatsz magadnak. Ez a kapitalista jóléti modell piaca az élni akaró, dolgozni és kockázatot vállalni sem rest magyar polgár számára, miközben a leendő boldogságához fürkészi a jövőt.

Miért a Harmóniakert a legjobb befektetés?

Hihetetlen, hogy mennyire logikus:

a kulturális cikkek után járó javadalmazása az olvasóknak, akik profitot kapnak olvasmányuk szerzőjétől. Ilyet csak költő talál ki!

Hogy is van ez? Az olvasó az olvasmánya könyvpiaci értékéből jövedelmet kap a szerzőtől? Igen, így van.

Kezdjük az alapoknál, és szerezd be az első információd: www.harmoniakert.hu/szolgaltatas

Ha nincs több kérdésed, írj nekem levelet,

ha kérdésed támad, oszd meg mindenkivel az alábbi bejegyzésrovatban!