Meghatóan nagyszerűek voltak számomra Duró Imre önkormányzati képviselő úr szavai, amellyel előterjesztette a képviselő-testületi ülésen a Harmóniakert c. versgyűjtemény támogatását - a Pomázi Önkormányzat részéről -, ugyanis felszólalását követni tudtam a PomázTV adásában.
Ilyen léptékkel rajta kívül engemet még senki nem mért, amely pozitív kimenetelű lehetne - jövőbeni sorsát illetően - a költői munkásságomnak. A jelenlegi helyzet az, hogy költőként a pomázi sajtóban alig tartanak nyilván, sem a pomázi vonatkozású Interneten (www.pomaz.lap.hu).
A realitáshoz hozzátartozik, hogy a fentiekből kifolyólag olvasóim sem lehetnek Pomázon, mert a hírnevem bizonytalanságban tartásával elodázzák a népszerűségemet a lakosság körében, utalt is erre az ingoványos talajra a megnyilatkozásában a képviselő úr. A költő azért ír, hogy valóra váltsák az elképzelést, amit rögzít. Ezért van tétje a felém irányuló elhallgatásnak azon emberek részéről, akiknek egyébként szellemi befolyása van a helybeli élő kultúrára.
A legnagyszerűbb, amit tiszteletteljes kérésemre tehetne most Duró Imre képviselő Úr, hogy amíg benne van az a töltés, amit kifejtett a testületi ülésen rólam, egy-két oldal terjedelemben papírra vetné, és ez már az első recenzió lehetne a Harmóniakert c. könyv költeményeiről, amely már úgyis nyilvános a www.harmoniakert.hu honlapon. Egy kis szellemi áldozathozatalra ösztönözném tehát, írja meg a véleményét, ez nem múlna el soha, mint az a néhány ezer forint, ami pillanatok alatt gazdát cserél a zsebünkben, anélkül hogy emlékeznénk rá, hogy kinek adtuk, mire is költöttük a percnyi aktualitások közepette. Becsülöm én a pénzt, a támogatást, nehogy azt gondolja a pomázi közönség, de Vicsi László Polgármester Úr aligha adja oda az utolsó forintját a saját polgármesteri keretéből a Kérelmünkre, ami a Harmóniakert c. verseskönyv Előszavának megszületésére lenne fordítható.
Bejegyzések
